Category:Kastélypark (Devecser)

Magyar: Devecser Kastélypark. Az 1760-as évek vége körül egy a 16 században felduzzasztott tó lecsapolásával illetve a várárok betemetésével keletekező vízes területet a Eszterházy Károly egri püspök a lakosságnak adta, amely azt káposztaföldnak használta. Balásovits Mihály, az Eszterházy uradalom prefektusa Bécsből hozott gyümölcsfákat és oltóvesszőket a parkosításhoz. 1799-ben a püspök halálával megállt a parkosítás egészen 1888-ig amikor a kastély és a Torna-patak közötti részt fásították. Eszterházy Ferenc 1900-as látogatása idején telepítették a park jelenleg legértékesebb idős fáitt. Eszterházy Tamás idején (1930-as évek) Raskovics Gergely bolgárkertész lett az uradalmi kertészet vezetője. A 1940-es évek végén Szabadság park néven közparkot csináltak a Kastélyparkból, de a TSZ ezen ágát továbbra is Raskovics Gergely vezette. 1957-ben múemléki városképi védettséget kapott, majd 1963-ban helyi természetvédelmi területté minősítették. Az 1970-es években kastélyfelújítás történt. 1978-ban a parkot részben rendezték, A 20. sz.-ban gyomfák kerültek be park állományába. 2003-as jelentős revitalizáció történt. Ekkor 132 ezer! darab évelő növényt, 5700 cserjét és 176 fát ültettek. A park a Kisalföldi Bakonyi florajárás szegélyén mérsékelten hűvős, közepesen csapadékos területen található. Jellemzője az ártéri puha és keményfa ligeterdők, gyertyános kocsányos tölgyesek (Quercus robur). A többségében őshonos fák mellett néhány különleges fafajta is található. Mezei juhar (Acer campestre), fehér nyár (Populus alba). Egzóta fajok a parkban: Platán (platanus x hibrida), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), mocsárciprus (Taxodium distichum), szivarfa (Catalpa bignonioides), fekete fenyő (Pinus nigra). A park 2000-es évekbeli tervezését a Pagony Táj és Kertépítész kft., a növénytelepítést a Gerhgely Faiskola végezte. Forrás: a park tájékoztató táblái