Open main menu

Commons:Szerzői jogi szabályok területenként/Egyesült Államok

This page is a translated version of a page Commons:Copyright rules by territory/United States and the translation is 100% complete. Changes to the translation template, respectively the source language can be submitted through Commons:Copyright rules by territory/United States and have to be approved by a translation administrator.

Other languages:
Alemannisch • ‎Deutsch • ‎English • ‎Esperanto • ‎Nederlands • ‎asturianu • ‎català • ‎español • ‎français • ‎galego • ‎italiano • ‎magyar • ‎norsk bokmål • ‎occitan • ‎polski • ‎português • ‎română • ‎slovenčina • ‎slovenščina • ‎suomi • ‎čeština • ‎македонски • ‎молдовеняскэ • ‎русский • ‎中文 • ‎日本語
Az először az USA-ban publikált alkotások (kivéve hang)
Első közzététel éve
Megjegyzés: a közzététel nem egyenlő a létrehozással
Szerzői jogi időtartam
  • 1924 előtt
  • 1924-63 között: jogi nyilatkozat nélkül, vagy olyan nyilatkozattal, amelyet az első közzétételtől számított 28 évig nem hosszabbítottak meg
  • 1964–77: szerzői jogi nyilatkozat nélkül
  • 1978 és 1989. március 1. között: nyilatkozat nélkül és az első közzétételt követő öt éven belüli regisztráció nélkül
Az alkotás az USA-ban közkincsnek számít
  • 1924-63 között: nyilatkozattal és megújítva
  • 1964–77 között: nyilatkozattal
Az első közzétételtől számított 95. évig jogvédett
  • 1978-tól 1989. március 1-ig: 1978 előtt létrehott mű nyilatkozattal, vagy nyilatkozat nélkül de regisztrálva az első közzétételt követő 5 éven belül
  • 1989. március 2-től 2002-ig: 1978 előtti mű
  • Ha a szerző ismert: pma+70 év, vagy 2047. december 31. (amelyik későbbi)
  • Ha az alkotó ismeretlen, vagy a mű közös munka eredménye: az első közzétételt követő 95. év vagy a létrehozást követő 120. év (amelyik korábbi, de semmiképpen sem 2047. december 31. előtt)
  • 1978-tól 1989. március 1-ig: 1977 után létrehott mű nyilatkozattal, vagy nyilatkozat nélkül de regisztrálva az első közzétételt követő 5 éven belül
  • 1989. március 2-től 2002-ig: 1977 utáni mű
  • 2003 előtt kiadatlan mű (például első közzététel 2002 után)
  • Ha a szerző ismert: pma+70 év
  • Ha az alkotó ismeretlen, vagy a mű közös munka eredménye: az első közzétételt követő 95. év vagy a létrehozást követő 120. év (amelyik korábbi)
pma: post mortem auctoris („a szerző halála után”)

A lap összefoglalja az Amerikai Egyesült Államok szerzői jogi szabályozásának a Commons szempontjából releváns részét.

Általános szabályok

  • Minden 1924 január 1-je óta publikált mű közkincs. A „publikáció” fogalmát lásd a Copyright Office circular 1: Copyright Basics harmadik oldalát.[1] A modern definíció csak az 1978-ban és utána kiadott művekre érvényes, ugyanis az 1909-es törvény ezeket nem említi, habár a koncepció hasonló volt.
  • Minden 1964. január 1-je előtt megjelent olyan mű, melynek védelmét nem újították meg, közkincs (a könyvekhez lásd a Stanford Egyetem adatbázisát).
  • Minden 1978. január 1-je előtti olyan mű, melyhez nem tartozott szerzői jogi nyilatkozat („©”, „Copyright” vagy „Copr.”), vagy a dátum, esetleg a szerző (vagy álneve) hiányzik, szintén közkincs.
  • Minden 1978 és 1989. március 1-je között kiadott mű, melyekhez nem tartozik szerzői jogi nyilatkozat, közkincsnek számít, kivéve akkor, ha a védelmi igényt a kiadást követő öt éven belül regisztrálták.
  • Azon alkotások, melyek először az USA-n kívül lettek kiadva (és 30 napon belül nem adták ki az Államokban), vagy publikációs dátumuk 1924 január 1. utáni, az Egyesült Államokban az URAA(Uruguay Round Agreements Act) alapján jogvédettek lehetnek még akkor is, ha a belföldi jogvédelmük formalitási okokból nem újult meg (az igénybejelentés és a jogi nyilatkozat hiányzott).[2] Általánosságban az ilyen művek USA-beli jogvédelmét megújítják, ha az USA-ban formalitási okokból nem jogvédettek, de a forrásországban az URAA-dátum szerinti védelme még nem járt le (a legtöbb országban ez 1996. január 1-je). Az először az USA-ban megjelent művekre az URAA nem vonatkozik.
  • A hangfelvételek (az 1924 előtt kiadottak is) különleges elbírálás alá esnek. Az 1972. február 15-én vagy utána rögzített felvételekre az egyéb esetekben érvényes szabályok vonatkoznak. A Music Modernization Act (2018 októberében jogerőre emelkedve) szerint az 1972. február 15-e utáni felvételek jogvédelmének időtartama a kiadás idejétől függ.
  • Az 1924 előtt publikált művek 2022. január 1-jével válnak közkinccsé. Az 1924 és 1946 között kiadott alkotások az első megjelenéstől számított 100 évig, az 1947 és 1956 között publikáltak pedig 110 évig jogvédettek. Azon felvételek, amelyek 1956 és 1972. február 15-e között lettek rögzítve, 2067. február 15-én válnak közkinccsé. Az 1972 előtti művekkel kapcsolatos szabályok a formalitásoktól (szerzői jogi nyilatkozat, regisztráció, megújítás) függetlenül érvényesek.
  • Az 1978. január 1. után készített alkotások a szerző halálát követő 70. évig jogvédettek.
  • Az 1978 előtt készített, de először 1978-ban vagy utána publikált művek az első közzétételtől vagy regisztrációtól számított 95 évig, vagy a létrehozás idejétől (ismeretlen szerző vagy közös munka esetén) számított 120 évig, vagy az az ismert szerzők halálától számított 70 évig jogvédettek (amelyik korábbi dátum); ha a mű 1978 és 2001 között lett publikálva, akkor a legkorábbi lejárat 2047. december 31-e (azaz az 1978 és 2001 közötti művek egyikének sem járt még le a szerzői jogi védelme).

Az USA szerzői jogi törvényei az 50 államban, a fővárosban, Puerto Ricón, a Virgin-szigeteken, Guamon és az Északi-Mariana-szigeteken érvényesek, azonban Amerikai Szamoán nem. A U.S. Copyright Office 17 U.S.C. § 101 (az „Egyesült Államok” kifejezést az 1976-os törvény definiálja) szerint: „Az »Egyesült Államok« a különböző államokból, a fővárosból, a Puerto Ricó-i Nemzetközösségből és a kormány által irányított területekből áll.”[3] Az irányított területekről: „A szövetségi szerzői jogi szabályok érvényesek a Virgin-szigeteken, Guamon és az Északi-Mariana-szigeteken, viszont Amerikai Szamoán nem.”[4]

A 17-es cikkellyel kapcsolatos további információk a Szerzői Jogi Hivatalnál érhetőek el.[5]

Az amerikai kormányzat alkotásai

A szövetségi kormány művei az USA-ban közkincsnek számítanak, azonban más területeken más szabályok lehetnek érvényben. Lásd a CENDI GYIK 3.1.7 pontját és a kormány álláspontját, továbbá ezen megbeszélést.

 
Példa közkincsre, a NASA, mint szövetségi ügynökség által készített alkotás

.

  • A kormányzat, valamint a kormányzati ügynökségek honlapján szereplő információk nem feltétlen számítanak közkincsnek, így mindig nézz utána a jogi tényállásnak. Példa: a "Nap csillagászati képe'” a legtöbb esetben nem közkincs, hanem a létrehozói által jogvédett (így kérjük, hogy ezeket ne töltsd fel a Commonsra). Bizonyos katonai honlapok (példa) gyakran a katonák által egyedileg lettek létrehozva (például kiküldetésben lévő katonák saját kameráikkal felvett videók). Ezek a képek nem feltétlenül számítanak közkincsnek, azonban nehéz őket megkülönböztetni a katonai fotósok képeitől, mivel ritkán mellékelnek hozzájuk jogi nyilatkozatot.
  • Ebbe nem tartoznak bele az egyes államok kormányai; a legtöbb állami vagy helyi irányítószerv alkotásai jogvédettek lehetnek, de egyes esetekben kivételek állhatnak fenn.
  • Nem tartoznak ide az állami fenntartású vállalatok (például Amtrak).
  • Az 1976-os szabályok szerint nem tartoznak ide a posta alkalmazottai által készített művek. 1978 óta minden postai bélyeg jogvédett (lásd itt; a korábbi bélyegek közkincsnek számítanak).
  • Nem tartoznak ide a kormány megbízásából harmadik személy által készített alkotások sem; ezesetben a jogtulajdonos a kormány lehet (például az Ada programozási nyelv jogainak tulajdonosa a Védelmi Minisztérium).
  • Egyes kormányzati ügynökségek további szervezeteket is bevonhatnak a munkájukba; jó példa erre a NASA, amely a propulziós laboratóriumot a Caltech-hel együtt üzemelteti, valamint egyes űrkutatási projektjeik az ESA-val és a CNES-szel közösen zajlanak. Csak a kizárólag a NASA által készített alkotások számítanak közkincsnek! A többi ügynökség egyes anyagai (akár a NASA által publikáltak is – ezekhez szerzői jogi nyilatkozatot mellékelnek) jogvédettek lehetnek.
  • A kormány egyes publikációit (például a Fehér Ház fotófolyama) a nem a szerzői joggal kapcsolatos korlátozásokkal teszik közzé; ez a jogvédettséget nem befolyásolja.
  • Egyes szövetségi képek (például jelvények és azonosítók) kereskedelmi felhasználása, és az ezekkel való visszaélés (például katonai jelvények engedély nélküli viselése) tiltott. A Commonsnak nem tiszte ezen korlátozásokkal foglalkozni.
  • A Katonai Heraldisztikai Intézet (az ilyen képek jogtulajdonosa) a kapcsolódó témakörben állásfoglalást tett közzé, amelyben leírják a kereskedelmi felhasználás módját.

Kormányzati rendeletek

  • A kormányrendeletek mindig közkincsnek számítanak akár részben, akár egészben; ugyenezen szabályok érvényesek a szövetségi, állami, helyi vagy külföldi dokumentumokra. Ebbe a bírósági döntések, adminisztratív irányelvek, a törvényhozás döntései, közrendeletek és egyéb jogi dokumentumok is beletartozok. A polgártól elvárt a szabályok ismerete, és ennek elősegítésére a törvények nem eshetnek szerzői jogi védelem alá. A kormányrendeletek és a kormány által készített alkotások nem feltétlen egyeznek meg.

Licencsablonok

Lásd még: Commons:Licencsablonok

Lásd még: #Amerikai államok és területek

Kormányzati ügynökségek

  • {{PD-USGov}} – a szövetségi kormány által létrehozott, jogvédelemre nem jogosult alkotások.
Törvényhozás
Mezőgazdasági Minisztérium
Kereskedelmi Minisztérium
Védelmi Minisztérium
Oktatási Minisztérium
Energiaügyi Minisztérium
Egészségügyi és Emberszolgálati Minisztérium
Belbiztonsági Minisztérium
Lakhatási és Városfejlesztési Minisztérium
  • {{PD-USGov-HUD}} – a Lakhatási és Városfejlesztési Minisztérium közkincs képei.
Belügyminisztérium
Igazságügyi Minisztérium
Munkaügyi Minisztérium
Államminisztérium
Közlekedési Minisztérium
Államkincstár
Veteránügyi Minisztérium
Egyéb amerikai ügynökségek

A Kongresszusi Könyvár közkincs-gyűjteményei

Lásd még: Commons:Library of Congress

Amerikai államok és területek

Further information: W:WP:PDOMG
Further information: W:Copyright status of work by U.S. subnational governments
  • {{PD-CAGov}} – Kalifornia állam által létrehozott közkincs képek
  • {{PD-FLGov}} – Florida állam által létrehozott képek, amelyek nem jogosultak szerzői jogi védelemre
  • {{PD-MAGov}} – Massachusetts állam által létrehozott közkincs képek
  • {{PD-MGS}} – a Minnesotai Földtani Szolgálat által közkincsként publikált térképek és jelentések; a szerző megnevezése kötelező
  • {{Iowa General Assembly official portrait permission}} – Iowa állam törvényhozóinak portréi
  • {{PD-WSRC}}Washington Állam Szervezőbizottsága által közkincsként publikált képek; a szerző megnevezése kötelező.
  • {{PD-USGov}} – a jogilag elismert irányítótanács nélküli területek (például Amerikai Saoma) kormányai által létrehozott alkotások, mivel az ilyen territóriumok az USA szövetségi kormányának részét képezik, így alkotásaik nem jogosultak szerzői jogi védelemre.[6][7]

Az Államok belterületén készült alkotásoknál kevésbé tiszta a helyzet; az #Amerikai államok és területek szakasz első hivatkozása minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Puerto Ricó-i alkotások közkincsek, azonban a második link ezzel szemben mást állít.

Egyéb

Pénz

Lásd még: Commons:Pénznemek

Érmék

  

A United States Mint által készített érmék többsége szövetségi alkotásként közkincsnek számít. Egyes érméket harmadik felek készítettek, akik a jogokat a Mintnek adták át; ezek főleg emlék- és más különleges érmék, és szerzői jogi feltételeik a marketinganyagokban találhatóak meg; egy példa ezekre az aranydollár (link). A jogi státuszt minden egyes érménél vagy bankjegynél egyesével kell vizsgálni.

Bankjegyek

  

A bankjegyek „színes illusztrációi” a következő feltételek szerint tölthetőek fel (18 U.S. Code § 504 és 31 CFR § 411.1):

  • az illusztráció maximum 75% vagy minimum 150% méterű az ábra mindkét dimenziójában
  • csak az egyik oldal van feltöltve
  • minden negatív, üveg, pozitív, digitalizált média, fájl, mágneses média, optikai tároló és bármely más, az illusztrációt tartalmazó adathordozó a végfelhasználás után megsemmisítésre kerül.

A pénzeket ábrázoló kapcsolódó képekhez használd a {{PD-USGov-money}} sablont.

De minimis

Lásd még: Commons:De minimis

Az USA bíróságai a de minimis védelmet az alábbi módokon fogták fel:

  1. Ha a technikai jogsértés annyira nyilvánvaló, hogy annak nincsenek jogi következményei
  2. Ha a másolat lényegesen megegyezik az eredetivel (az ilyen jogi ügyekben a feltételnek fenn kell állnia)
  3. Fair use ügyekkel kapcsolatban (itt nem releváns, mivel fair use állományok a Commonsra nem tölthetőek fel).

A Commonsra való feltölthetőség esetén gyakran ez a legelőször áttekintendő pont.

Panorámaszabadság

Lásd még: Commons:Panorámaszabadság

 OK Csak épületek esetén {{FoP-US}}

A 17 USC 102(a)(8) pontja alapján az épületek az Architectural Works Copyright Protection Act 1990-es elfogadása óta jogvédettek. A törvény az 1990. december 1-je után elkészült épületekre vonatkozik akkor is, ha az építkezés már korábban kezdődött, vagy a látványterveket később adták közre.

A szövetségi törvények a jogvédett épületek esetén egyértelműen kizárják a „képek, festmények, fotók vagy más képi megoldás módján történő másolást” (17 USC 120(a)). A nyilvános helyeken látható épületeket bárki megfestheti, lerajzolhatja, vagy fotózhatja; ideértendők a nyilvános belterek (például aulák, előadók stb.). Az ilyen képek szerzői joga a készítőt illeti (az épület tervezője és tulajdonosa nem korlátozhatja a felhasználást), a képet bárhogyan közzéteheti. A 17 USC 120 csak az építészeti alkotásokra vonatkozik; más vizuális művekre (például szobrok vagy emlékművek) nem.

Ez azt jelenti, hogy az 1990. december 1-je előtt elkészült épületek a láthatóságtól függetlenül teljes mértékben a panorámaszabadság hatálya alá esnek, mivel az épület (kivéve a tervrajzok) közkincs. Az ilyen épületek fotóihoz a {{PD-US-architecture}} sablont használd (a fotó licencének megjelölésével együtt). Az 1990. december 1-je után elkészült épületeknél az engedély csak a fotózásra vonatkozik; például az olyan elemek, mint a vízköpők oszlopok, amelyeknek csak háromdimenziós reprodukciója tiltott (Leicester v. Warner Bros.).

A szerzői jog csak az „épületekre” érvényes.

Az épület fogalma: „emberek által látogatható szerkezet, amely állandó és hosszútávú céllal lett tervezve; például házak és irodák és egyéb, emberek fogadására kialakított, hosszabb távra tervezett épületek, például templomok, múzeumok, kilátók és pavilonok”.

Az ilyen alkotások mindegyike jogvédett, továbbá csak akkor esnek a panorámaszabadság kivételei közé, ha nyilvános helyről láthatóak.

„A hidak, csomópontok, gátak, országutak és sétányok nem az építészeti alkotások meghatározása szerint nem »épületek«.”

Az Egyesült Államokban az ilyen alkotásokat nem védi a szerzői jog, és láthatóságtól függetlenül szabadon fényképezhetőek. Ezek más országokban jogvédettek lehetnek!

Az eredetiség követelményei

Ezen megbeszélés a származtatott művekkel kapcsolatos szabályozással kapcsolatban hiteles tájékoztatásnak számít. További információk: Feist Publications, Inc., v. Rural Telephone Service Co. (angol Wikipédia). A származékos művek (Durham Industries, Inc. v. Tomy Corp.)[8] és korábban: L. Batlin & Son, Inc. v. Snyder.[9] esetén az eredetivel való pontos egyezés szükséges, máskülönben nem lehet jogvédett és elkészítése nem sérti bármely meglévő jogi védelmet (az eredeti művel kapcsolatban). További megbeszéléshez lásd a Wikipédia származékos mű szócikkét.

A kapcsolódó jogi megbeszéléshez lásd a Wikilegal/Pictorial Representations Architectural Works lapot.

Műalkotások és szobrok:   Not OK

A nyilvános helyeken állandó jelleggel megtalálható műalkotások esetén a törvény nem tesz kivételeket, így az ilyen művekről készült képek jogtulajdosa a forrástárgy készítője; azonban az 1924 előtt felállított művek közkincsek, és szabadon fényképezhetőek. Az 1978 előtt szerzői jogi nyilatkozat nélkül elhelyezett művek is közkincsek (kivéve, ha a szerző 1978-ig megakadályozta az alkotás fotózását). Ezen szituációkban a telepítés dátumának és a művész nevének lehető legpontosabb megjelölése szükséges. (Hasznos forrás lehet a Smithsonian Intézet katalógusa).

Használható sablonok:

A szövetségi bíróság visszautasította azon érvet, miszerint a nagy szobrok és emlékművek a panorámaszabadság szempontjából épületeknek számítanak (Gaylord v. The United States, 2008), és ezen tény az Architectural Works Copyright Protection Act (AWCPA) szövegezésébe is bekerült; eszerint a koreai háborús veteránok emlékhelyének „The Column” szobra nem jogosult jogi védelemre az előzőekkel megegyezően: „[a] Szerzői Jogi Hivatal szerint épület az, amely egyének befogadására szolgál; akár lakhatási, akár más célból (például vallásgyakorlás) (link).” Míg a bíróság a fair use értelmében elsőfokon az alperesnek adott igazat, később a felperes számára kedvező ítéletet hoztak, miszerint a fotót származékos műnek kell tekinteni. A bíroság szerint ha a Kongresszus az AWCPA-t kiterjesztette volna a szobrokra és emlékművekre is, azt visszaküldték volna felülvizsgálatra.

A további jogi megbeszéléseket lásd a Wikilegal/Copyright of Images of Memorials in the US lapon.

További információkért lásd a Commons:Köztéri alkotások és szerzői jog az USA-ban lapot, valamint a következő hivatkozásokat:

Az amerikai jog alá eső külföldi alkotások: {{Not-free-US-FOP}}.

Azon alkotások, amelyek olyan országból származnak, melyeknek van a panorámaszabadságra vonatkozó releváns szabálya, az USA-ban a honi szerzői jogi szabályok alá eshetnek. A bíróságok dönthetnek úgy, hogy a lex loci védelem szerint ezen esetekben a származási ország helyett az USA szabályait alkalmazzák. Jelenleg ennek nincs kialakult gyakorlata, és nem tudni, hogy éles helyzetben az eljáró testület hogy döntene.

Lásd a {{Not-free-US-FOP}} sablont, valamint a Commons:Requests for comment/Non-US Freedom of Panorama under US copyright law megbeszélést. Lásd még: Category:United States FOP cases

Bélyegek

Lásd még: Commons:Bélyegek/Közkincs

1978 előtt

  Használd a {{PD-USGov}} sablont.

Az Egyesült Államok Törvénygyűjteményének 17-es pontja (forrás: angol Wikipédia):

  • az 1977. december 31. előtt kiadott elemek közkincsek.
1978-tól

 

Az 1978. január 1-je (az 1976-os szerzői jogi törvény hatályba lépése) után megjelent bélyegek a posta által jogvédettek[10] Írásos engedély szükséges[11].

Eredetiség határa

 OK A következő képek feltölthetőek a Commonsra, mivel egyediségük nem éri el a megkövetelt minimumot

Az USA Szerzői Jogi Hivatala a megismételt kérések ellenére sem találta jogilag védhetőnek a Vodafone-logó árnyékolt változatát, azonban az nem tölthető fel a Commonsra, mivel brit kép.

  Not OK Ezek nem tölthetőek fel a Commonsra (kivéve, ha szabad licenc alatt tették közzé), mivel teljesíték az egyediség követelményeit.

Jegyzetek

External links

Caution: The above description may be inaccurate, incomplete and/or out of date, so must be treated with caution. Before you upload a file to Wikimedia Commons you should ensure it may be used freely. Lásd még: Commons:Jogi nyilatkozat