File:G. H. mester Szentháromság.jpg

(15. század)

Szentháromság 1471 Tempera, fa, 137 x 107 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A trónus lépcsõjének legalsó szegélyén G 1471 H jelzés, a mester szignatúrája és az oltár készültének ideje, a lépcsõ két oldalán pedig Ernuszt János, a donátor, budai polgár címere látható, aki Mátyás király kincstartója volt, és 1470-ben lett Turóc vármegye fõispánja. Ernuszt János a budavári Nagyboldogasszony-templom mellett, a cinteremben építtetett kápolnát, amelyet sírhelyéül szánt. 1476-ban kelt végrendeletében bõkezûen gondoskodott a kápolnáról és az oltárok számára képekrõl. Feltételezhetõ, hogy GH mester fõrangú udvari mecénása révén kapcsolatban állt az ország központjával, Budával, és így az oltár a teljességgel elpusztult budai táblaképfestészetre is fényt vet.

A kép a Szentháromság egyik különös típusát, a Kegyelem trónját ábrázolja, ahol a trónoló Atyaisten keresztre feszített fiát tartja maga elõtt, a Szentháromság harmadik tagja, a Szentlélek galamb alakjában lebeg Krisztus feje felett. Az Atyaisten trónjára "égi sátor" borul, amelybe az angyalok által széthúzott függöny enged bepillantást.

Bár a Szentháromság ábrázolásának ez a típusa a XII. század óta ismeretes, a halott Krisztus tiszteletének újraéledésével, a XIV. század végén és a XV. században válik újra kedveltté. A széthúzott függönyû sátor, amely a csodás látványt kiemeli, elõször a németalföldi festészetben jelenik meg az 1430-as évek vége felé a Flémalle-i Mester ma Szentpéterváron található festményén. GH mester képe tehát e nagy hatású híres mester kompozíciójának széles körû elterjedésére vall. A németalföldi mûvészet távoli hatása azonban más stiláris jegyeken is érezhetõ, mint az angyalok Dirk Bouts alakjaira emlékeztetõ megnyúlt arca vagy az Atyaisten ruhaszegélyének és dicsfényének drágaköves berakása. Németalföldi hatásra utal az oltár szárnyképeinek stílusa is.

UNKNOWN MASTER, altarpiece painter (15th century)

Trinity 1471 Tempera on wood, 137 x 107 cm Hungarian National Gallery, Budapest

On the edge of the bottom step of the throne we can see the sign G 1471 H, indicating the master's initials and the date of origin. On either side of the steps is the coat of arms of the patron, János Ernuszt, citizen of Buda. Ernuszt was Treasurer to King Matthias and in 1470 was appointed Lord Lieutenant of Turóc Country.

It can be assumed that since his patron was a member of the aristocracy, Master GH was in touch with artists in Buda, the seat of the Court, and that the altar therefore reflects the art of panel painting in Buda, of which no examples have survived.

In this picture, now in the Gallery, the Holy Trinity as the Throne of Mercy represents a special iconographic type. God the Father is depicted enthroned and holding his crucified Son before him, while the third member of the Trinity hovers above the head of Christ in the shape of a dove. The throne is covered by a "heavenly tabernacle" with curtains held apart by angels. Although this type of Holy Trinity picture had been known since the twelfth century, it was revived by the cult of venerating the body of Christ in the late fourteenth and early fifteenth centuries. The tabernacle, with curtains drawn aside to dramatize the subject, is first seen in Netherlandish painting towards the end of the 1430s in a painting by the Master of Flémalle, now in St. Petersburg. Thus the picture by Master GH bears witness to the widespread influence of this famous master.

The impact of Netherlandish art on Master GH's work is, however, also evident for instance in the elongated type of face given to the angels reminiscent of those in Dirk Bouts's paintings, and again in the representation of gems set in the hem of the garments and the halo of God the Father. The pictures adorning the wings also reveal the influence of Netherlandish painting.

Type: religious Time-line: 1451-1500