(1857, Máramarossziget - 1918, Técsõ)

Rákóczi-induló, vázlat 1899 Olaj, vászon, 92 x 127 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Hollósy 1895 õszén festette az elsõ vázlatot a Rákóczi-indulóhoz és a téma haláláig foglalkoztatta. Állandóan újraformálta a kompozíciót, de sosem jutott el olyan megoldáshoz, amelyet méltónak talált volna nagyszabású elképzeléseihez. A hatalmas alkotói küzdelmet ma már csak néhány megmaradt vázlaton követhetjük nyomon, ezek közül a legérdekesebb az 1899-ben keletkezett tanulmány. A kép tartalmi és formai elõzménye a Kiss József Tüzek c. verséhez 1896-ban készített illusztráció; a mûvész már ezen is elkeseredetten elõrenyomuló néptömeggel érzékeltette a vers forradalmi hevületét. A Rákóczi-induló dallamára elõresodródó alakok hullámzása a térsíkok mélységének érzékeltetésével és az éneklõ parasztfiú teljes elõrehozatalával a tömeg feltartóztathatatlan áradását jelzi, mintegy a nézõt is az esemény részesévé teszi. A léptek dobbanásától felkavart por és a szórt fény feloldja a formákat, semmiféle kontúr, dekoratív színfolt nem teremt szilárdan körülhatárolt, biztos fogódzót az álomszerûen sejtelmes vízióban.

"A Rákóczi-induló nem a megszokott értelemben vett történelmi kép, bár mondhatjuk annak is, mert kora történelmének a legigazabb konfliktusát sûríti magába. Az elnyomott magyar népben szüntelenül benne élõ forradalmi vágyat akarta Hollósy a képébe sûríteni, s alakjait is kora típusaiból faragta ki. Benne kavarog ezekben az alakokban 48/49 kiirthatatlan élménye, de felcsillan a képen, - s ezzel lép túl Hollósy a nagybányai mûvészek osztálykorlátain -, a kilencvenes évek agrárszocialista forrongásainak a tüze is" (Németh Lajos).

HOLLÓSY, Simon (1857, Máramarossziget - 1918, Técsõ)

The Rákóczi March (sketch) 1899 Oil on canvas, 92 x 127 cm Hungarian National Gallery, Budapest

Hollósy painted the first sketch for "Rákóczi March" in the autumn of 1885 and kept returning to the composition but he never got to a solution which he thought would match his concept. Only few of his sketches survived and demonstrate the artist's efforts, the most interesting of them is a study from the year 1899. The illustration painted for "Fires", a poem by József Kiss, served as a predecessor to the picture both in content and form, where Hollósy portrayed the revolutionary enthusiasm in people pushing forwards desperately. People are pushing forwards as if they were waves while the march is being played and people cannot be held up. Dust is stirred up as people are marching, light becomes scattered - as a result, there are no forms and contours, there are decorative patches, and the scene becomes visionary.

"This is not a historical picture in the traditional sense, although one might call it that, since it condenses the truest conflict of its time. Hollósy wanted to express the greatest ambition of the suppressed Hungarian people. His figures were borrowed from his time. The ineradicable experience of the war of independence is included in this picture, but the revolts of the 1890s are also anticipated, thus Hollósy goes beyond class barriers of his contemporaries". (Lajos Németh)

Type: other Time-line: 1876-1900